ÉRDEKESSÉGEK A HŐLÉGBALLONOZÁSRÓL

Eltekintve jópár próbálkozástól az embernek először hőlégballonnal sikerült érdemben a levegőbe emelkednie... De vajon mikor és hogyan kezdődött a hőlégballon története?

A Franciaországban, Annonay városában született Montgolfier fivérek voltak az első működő ballon feltalálói. Joseph és Jacques Montgolfier papírgyár tulajdonosok voltak, akik papírból és szövetből készült „zacskók” reptetésével kísérleteztek. Amikor a fivérek lángot tartottak a zacskó szájához, akkor a zacskó megtelt meleg levegővel és felrepült. Így a Montgolfier fivérek építettek egy hatalmas papírral bélelt selyem ballont, melyet 1783. június 4-én mutattak be Annonay piacterén. A ballonjuk, melyet a Montgolfier-nek hívtak, becslések szerint 1600 - 2000 méterre emelkedett.

A hőlégballonozás elmúlt 250 évéhez rengeteg érdekesség kapcsolódik, ezek közül szedtünk most csokorba néhányat.

Úgy tervezték, hogy az első pilóták halálraítélt bűnözők lesznek

Amikor eljött az ideje az első hőlégballonos repülésnek, XVI. Lajos francia uralkodó nem akart felelősséget vállalni az esetleges halálesetekért, ezért arra gondolt, hogy mivel az elítélt bűnözők úgyis meghalnak, repítsék őket először a ballonnal. Természetesen ez a vad ötlet nem ment át a szakértőkön, ehelyett a tudós Jean-François Pilâtre De Rozier-t és az arisztokrata François Laurent d'Arlandes-t választották a léggömb reptetéséhez. 1783. november 21-én a két férfi elsőként repült csaknem 20 percig ezzel a különleges szerkezettel.


Szerencsétlenségére az első pilóta, később az első légi baleset áldozatává is vált

A repülést követően Rozier korának Charles Lindbergh-je lett. Két évvel az első repülés után úgy döntött, hogy megdönt egy újabb rekordot azáltal, hogy újfajta léggömbbel szeli át a La Manche-csatornát. Terve szerint a léggömb félig forró levegővel, félig hidrogénnel repül majd a magasban, azonban sajnos a felszállás után 30 perccel a léggömb felrobbant. Rozier és másodpilótája a balesetben meghalt, így sajnálatos új rekorddal gazdagodott. Ő lett az első ember, aki léggömbbel repült, és az első, aki hőlégballonozás során vesztette életét.


A repülés utáni pezsgőzés hagyománnyá vált, ami kezdetben a gazdák megnyugtatására szolgált

A hőlégballonozás gyorsan vált a gazdag emberek hóbortjává. A francia arisztokrácia hamarosan arra is ráeszmélt, hogy a helyi gazdák nem nagyon szerették, ha az előkelő emberek a földjükön landoltak hatalmas „lufijaikkal”. Az arisztokrácia szerint a parasztok féltek, mert szerintük a léggömbök sárkánynak tűntek, de bár a korai léggömböket meghajtó füst sárkányszerűnek tűnhetett, valószínűbbnek tűnik, hogy a gazdák nem akarták, hogy hőlégballonok tönkre tegyék a termésüket. Mindenesetre a pezsgő elsimította a dolgokat, és általa hagyomány született.


Egyesek úgy vélik, hogy a Nazca vonalak is hőlégballonokkal készültek.

Ezt az elméletet az 1970-es években Jim Woodman fogalmazta meg, aki szerint az ókori perui emberek hőlégballonok segítségével rajzolták meg az óriási figurákat a Nazca sivatagban. Woodman az ősi kerámiákra hivatkozott, amelyek szerinte léggömböket ábrázoltak, valamint szövetmaradványokra, amelyek akár léggömbkészítésre is alkalmasak voltak. Még odáig is eljutott a gondolatmenete során, hogy készített egy saját léggömböt, kizárólag azoknak az erőforrásoknak a felhasználásával, amelyek az ókori peruiak rendelkezésére álltak. Az elméletet sok oldalról megcáfolták a tudósok, de egyesek még mindig úgy vélik, hogy a léggömböknek köze lehetett a Nazca vonalakhoz.


Hőlégballonokat használtak háborús felderítésekhez is

1794-ben, a francia forradalom flúriai csatája során az Entreprenant nevű léggömböt légi megfigyelés céljából engedték a magasba, hogy kiismerjék az ellenséges pozíciókat a harc során. A hosszú zsinórral a fölhöz rögzített léggömb 9 órán át repült. Ez alatt az idő alatt a pilóta feljegyezte az osztrák csapatok mozgását, és a földre ejtve továbbította ezeket az információkat. Nem tudni, hogy ez vajon hozzájárult e a küzdelem sikeréhez, de az bizonyos, hogy a franciák megnyerték a csatát.


A füstgömbök őrült farsangi látványosságnak számítottak

Az 1800-as évek végétől az 1900-as évekig az utazó vásárokon gyakran szerepelt egy látványos show elem, amely középpontjában egy füstölgő hőlégballon állt. Az ejtőernyőt viselő kaszkadőrt egy kosár nélküli ballonhoz erősítették, amelyet aztán tűz fölött tartva hevítettek. Amikor elérte a megfelelő hőmérsékletet, a ballont elengedték és a levegőbe lőtték, magával rántva a kaszkadőrt. Ahogy a léggömb a legmagasabb pontra ért, a kaszkadőr lecsatlakoztatta magát, kinyitotta az ejtőernyőt, és visszatért a földre, a lenti tömeg nagy örömére.


Manapság már létezik az „üvegfenekű léggömb” is

Képzeljük csak el, hogy több ezer méterre lebegünk a föld felett, és semmi más nincs köztünk és a föld között, csak üveg. Ezt tapasztalták meg az utasok, amikor Christian Brown debütált üvegfenekű hőlégballonjával a 2010-es Bristoli Nemzetközi Léggömb Fiestán. Brown elmondta a brit sajtónak, hogy a próbajárat rémisztő volt, és az ilyen jellegű repülések véget értek, mert az utasok félve sikoltoztak és szó szerint rettegtek. Napjainkban újra szó van az üvegfenekű léggömbök használatáról és hogy esetleg megnyitnák a lehetőséget a nyilvánosság előtt….

A hőléballonozás az évek során népszerű programmá vált. Sokan talán kicsit tartanak az ilyesfajta repülési élménytől, hisz nem sokat tudnak róla, de legalább ennyien fantáziálnak arról, hogy egyszer felszállhatnak és madártávlatból láthatják a tájat.

Érdemes meleg időben is rétegesen öltözni, hiszen a magasban meglephet minket a hűvösebb hőmérséklet és a szél is. Az alkalomhoz illően tekintsd át dzseki kínálatunkat webáruházunkban:

Női dzsekik

Férfi dzsekik